Ahogy már utaltam rá, nem töltöttem az itteni nyolcadikosokkal annyi időt, van azért néhány érdekesség, amiről be tudok számolni. 

Ez nem az az osztály, nem is az az iskola. Csak kerestem egy képet, amin középiskolás gyerekek vannak. :)

Spanyol 

Most azért hoztam elsőként a spanyol órát, mert ez volt az, amit a legjobban vártam. Éppen az előző héten volt az Eurovíziós dalverseny, ahol az izraeli versenyző nyert. A verseny színhelye Portugália volt, mivel az előző év nyertese egy portugál fiatalember volt. Ne firtassuk most, hogy kinek mi a véleménye az elhangzott dalokról vagy előadókról, ezt csak azért írtam, mert ez adta a témát az első spanyol órának, amin a nyolcadikosokkal részt vettem. 

A tanár úr egy táblázatot adott a gyerekeknek. Elmondta, hogy hat különböző ország dalát fogja megmutatni. Először is fel kell írni az ország nevét, majd hogy együttes, vagy pedig énekes/-nő képviseli-e. Kismillió jellemzőt felírtak a táblára, pozitívat, negatívat, ebből kettőt kellett mindegyikhez beírni, úgy, hogy egyet csak egyszer használnak fel. Elkerülendő, hogy mindegyikre ugyanazt írják. A következő rubrikába azt kellett írni, hogy ők 10-ből hány pontot adnának az adott dalra, majd hogy szerintük hanyadik lett. Elárulta, hogy köztük van a nyertes, tehát valamelyiknek adniuk kell az 1. helyet is. A dalok között volt az angol (nyilvánvaló), a spanyol (persze, hiszen spanyol óráról van szó), s ha a nyertes is benne van, akkor az izraeli is. Volt még a portugál, a máltai és a ciprusi is. A gyerekek közül egyik sem nézte, szóval mindenki egyenlő esélyekkel indult. Azt már nem tudom, hogy a gyerekek melyik dalnak szavaztak bizalmat, de azt igen, hogy nem annak, amelyik nyert. :) Magának az angol dalnak se adtak sok pontot egyébként. 

A következő órán szabadidős tevékenységeket tanultak, ki mit szeret csinálni, képeket párosítottak kifejezésekkel, elmondták, ezek közül ki mit csinált az előző hétvégén. Nekem se ártott felfrissíteni a tudásomat. :)

Matematika

No, itt voltak azért meglepődések. :) Nagyon sok új szót tanultam, mind matematikai kifezés.

Első pár órában a kerület-területszámítással foglalkoztak, négyzetek-téglalapok esetében. Utána áttértek a Pitagorasz tételre. (angol verziója Pythagoras' theorem) Természetesen, ez sem úgy van, mint ahogyan mi megtanultuk, mert mi úgy tudjuk: a²+b²=c². Itt pedig a következő a helyzet: a²=b²+c². A lényege ugyanaz, csak a betűzés más. Itt jött a rengeteg új szó: befogó, átfogó, négyzetgyök, négyzetgyök vonás, s a háromszögek fajtáinak nevei. Ezeken kívül olyan szavak, mint sokszög, körző, szögmérő, oldal (az egyenes oldalra külön szavuk van). A hetedikes órákon is masszívan bővült a matematikai szókincsem, sőt ott jobban, de azért itt is sokat kellett jegyzetelnem. :)

Irodalom

A Macbeth volt éppen a téma, az egyik órán egy kivonat alapján kellett a boszorkányokról 200 szavas fogalmazványt írni, a következő órán pedig egy videót néztek meg. Ez a Macbethről szólt, egy szakértő mondott róla érdekességeket, és az volt a feladatuk, hogy legalább hét új információt írjanak le. Tényleg volt sok új dolog nekem is, elég érdekes volt. 

Minden irodalom óra 10 perc önálló olvasással kezdődik. Akinek van könyve, azt olvassa, akinek nincs, felkap egyet a teremben találhatók közül, s olvassa azt. 

Testnevelés

A legtöbb órán, amire a nyolcadikosokat kísértem, kriketteztek. Itt nem volt túl sok dolgom, ültem a pálya szélén csak. Próbáltam megérteni a szabályokat, mérsékelt sikerrel. :)

Egyetlen órán láttam mást, az pedig futás volt. Egy füves pályán futottak, ahol egy kör 200m-es. Érdekes volt a feladat. A pályát a tanár úr négy részre osztotta, s egyik bólyától a másikig először 20, majd 30 másodperc alatt kellett eljutni. Ehhez kellett igazítani a sebességet, egyenletes sebességgel kellett haladni, nyilván nem úgy, hogy gyorsan odaér, aztán ott áll további 10 másodpercet a bólyánál. Ez nem ment először mindenkinek, de többször is megcsinálták, mire úgy-ahogy összejött. 

A cél ezzel az volt, hogy felkészüljenek a 800 méteres futásra. A tanár úr azt szerette volna elérni, hogy lássák, nem kell őrült módra rohanni az elején, hanem osszák be az erejüket, és inkább a végét hajtsák meg. 

Természetismeret

A hetedikben földrajz és fizika volt, itt pedig biológia-kémia vegyesen. A sejtekről volt szó az első órákban, milyen sejtek léteznek, melyiknek mi a jellemzője. 

Utána gyors témaváltással a táplálékláncról kezdtek tanulni, s többek közt ehhez volt egy kártyajáték is a tanár úr tarsolyában. Olyan, mint a "piros papucs". :) Négyes-ötös csoportokban összeülnek, kiosztják a kártyákat, aztán elkezdik lerakosgatni. Mindegyiken szerepel egy állat képe és neve. Aki olyan állatot tesz, aki a táplálékláncban felette áll az előzőnek, az viszi az addigi lapokat. Az nyer, akinek a kezéből leghamarabb elfogy az összes lap. Ezt én nagyon élveztem, a gyerekek is, jó dolog szerintem ilyet bevetni. 

Ennyivel be is tudnám fejezni a nyolcadikos élményeimet, ha közben nem lettem volna egy másik középiskolában, ahol ismét volt lehetőségem ezen az évfolyamon is dolgozni. Amikor elkezdtem a bölcsis-ovis kalandokkal, onnantól úgy terveztem, fejlődési sorrendben haladok, vagyis az ovitól a középiskoláig, azon belül a nyolcadikig, hiszen azodáig a nyolcadik volt a legmagasabb osztály, ahová betettem a lábam. Ezzel most végeztem. 

Szerencsére azonban az élményeknek, s így a beszámolóknak sincs vége, s egyébként még ekkor csak június vége volt, szóval a tanévnek sem volt vége. Miután itt, a középsuliban befejeztem a működést, visszatértem abba az iskolába, ahol a hatodikos kisfiút segítettem, s tanév végéig ott is maradtam. Azóta pedig új tanév kezdődött (igen, jó hosszú ideig nem írtam... ) és nem csak hogy egy középsuliban találtam magam ismét, hanem most már a 11. évfolyam lett a legmagasabb osztály! Mindent elmondok, szép sorjában. 

Köszönöm a figyelmet!