Az iskola-előkészítő szakasz
Vagyis, üdvözlünk az előkészítő osztályban! Amiről olvashattunk, láthattuk filmekben talán, de sosem tudtuk igazán, mi az.
A soron következő helyszín egy kisgyermek életében az előkészítő, vagyis "reception", ami minden esetben az iskolához tartozik már, és ide az öt évesek járnak. itt még csak két napot töltöttem, de az alapvető dolgokkal már megismerkedtem.
Napirend
Azt már régebben írtam, hogy a tanítási nap első része kilenctől fél 11-ig tart, attól függ, az iskola hogyan osztja fel a napot. Van, hogy ez két külön tanítási óra, van, hogy egy. Az előkészítősöknél ez úgy zajlik, hogy maximum fél óráig foglalkoznak egy dologgal, legyen az írás, számolás, bármi, utána a következő 20 perc szabadon választott tevékenység, ami lehet rajzolás, olvasgatás, esetleg társasjáték, majd az iskolagyűlés következik. Ezt újabb tanulási szakasz követi, majd jön a szünet, ami ugyebár az egész iskolára vonatkozik. Mielőtt kimennének szünetre kapnak gyümölcsöt és tejet, de ezt csak ők, gondolom, egyfajta átkötés az óvodás-iskolás szokások között.
Az elkövetkező bő egy óra első része tanulás megint, utána pedig játékos feladatok vannak, és ha esetleg valaki nem végzett az addigi írásos teendőivel, befejezheti. A játékos feladaton azt értem, amit például én csináltam velük. Leültünk egy asztalhoz, négy gyerkőc és én. Egy társasjátékot vettünk elő, ahol mindenkinek a célja a lehető legtöbb utassal megtölteni a saját buszát. Kétféle mezőn lehet landolni, + és - jelzésűn. Ha +, akkor kap egy utast, aki rálépett, ha -, akkor elveszít egyet. Körbemegyünk a pályán mondjuk háromszor, és az nyer, akinek a legtöbb utasa van. Illetve, nem csak az, hanem az is, aki tud mondani összeadási vagy kivonási műveleteket. Például ha már volt három utasa, és kap még egyet, akkor el tudja azt mondani, hogy "Három meg egy az négy." Élvezték nagyon a gyerekek, én meg nagyon jókat mosolyogtam rajtuk. Hogy örültek, mikor újabb utast szereztek, de érdekes módon senki nem tört le, mikor elveszített egyet. A műveletek is nagyon jól mentek, tehát, ahogy mondani szoktam, a foglalkozás elérte célját.
A másik fajta játékos feladat azzal a mesével volt kapcsolatos, amiről éppen tanulnak. A szereplőket lehetett kivágni és kiszínezni bábunak. Később majd ezekkel eljátsszák a történetet.
A délutáni történésekről sajnos nem tudok, mert csak délelőttökön voltam velük, de gondolom, ez is hasonlóan telik. Azt tudom még, hogy dalocskákat gyakorolnak, mert jövő hónapban jönnek az ovisok látogatóba. Nekik fogják ezeket előadni, mozgással kísérve. Kertészkedésről, állatokról szólnak, nagyon jópofa dalocskák, s ahogy az lenni szokott, egész nap ezek jártak a fejemben. :)
Mik is voltak a tanulási szakasz témái?
Először is írás. Mindenkinek van egy írás-gyakorlókönyve, amiben pontosan úgy, ahogy anno nekünk is volt, elő vannak rajzolva a betűk. Először követni kell a vonalat, majd önállóan kell az adott betűt leírni nagyban, majd kisebb vonalközökbe. Akkor éppen a p és k betűket gyakorolták írni.
Az írásnak van egy olyan része is, mikor a kis fehér táblájukra írnak. Ekkor azokat a szavakat gyakorolják írni, amiket úgy hívnak "sight words". Nem pontosan tudom, hogyan kellene ezeket lefordítanom, inkább elmagyarázom, mik is ezek. Ezek az első szavak, amiket a gyerekek megtanulnak leírni. Ránézésre ismerik fel őket, anélkül akár, hogy hosszabb szavakat olvasni tudnának. A szakértők szerint az előnyei a következők: 1.Ha eléjük kerül a szó, nem kell kibetűzni őket, azonnal "el tudják olvasni".. 2: Azt jól tudjuk, hogy természetszerűen minden leírt betűhöz tartozik egy hang, ahogyan kiejtjük. Sokszor több is. Amikor a gyerekek írni-olvasni tanulnak, mindig azt a hangot tanulják az adott betűhöz, amelyik a leggyakrabban fordul elő. Nagyon sok esetben ezek olyan szavak, amikor nem a leggyakoribb kiejtési forma tartozik az adott betűhöz, tehát a következő előnye az, hogy nem kell a tanulóknak azon gondolkodniuk, hogyan is kell kiejteni azt a szót, hanem automatikusan megtanulják, hogy milyen kiejtés tartozik hozzá. 3: Valamint - mivel az angol olvasás-tanítási módszer is a képolvasáson alapul - ezekhez amúgy sem tudnának képet mellékelni, hiszen névelőkről, névmásokról, idő- és helyhatározószavakról beszélünk. 4: Nagyon sok szót felismernek így, s ezáltal megnő az önbizalmuk az olvasás-tanulásban.
Mivel nem módszertani értekezést tartunk, most a véleményemet megtartom magamnak, ezzel csak azt szerettem volna elmondani, mi az a "sight word", hogy értsd, mit csinálnak a gyerekek az órán.
Ott tartottunk, hogy van az írásgyakorlásnak az a fajtája, amikor a kis fehér táblájukra ezeket írják fel. Nyilván nem mindet egyszerre. Hatosával vannak csoportosítva, és már - ha jól emlékszem - ötöt tudnak. Egyszerre egy vagy két csoportot gyakorolnak.
Már ebben az osztályban is van az, amikor kiülök a folyosóra a tanulókkal és olvasást gyakorlunk. Ez még azonban korántsem könyvekről szól. Van egy kis füzetük, úgy nevezik, hogy szókincs- füzet (word bank). Ebben minden oldalon 10 szó áll, ezeket kell gyakorolni olvasni. Ezek más szavak, nem a fent említett ránézésre felismerős kategóriába tartoznak. Ha egy oldal már jól megy, jöhet a következő. Azok, akik elől járnak, már a hetedik oldalt "nyüvik", de ahogy a többi osztályban sem a sebesség a lényeg, itt sem az.
Matematikát órákon mostanában a pénzzel ismerkednek. Amikor ott voltam, először megbeszélték, hogy lehet fizetni érmékkel is, bankjegyekkel is. Ezután szemügyre vették a pénzeket, majd mindenki kapott 1 pennys, két pennys vagy öt pennys érméket. Itt kezdődött a játék! Álljon fel, akinek ezüstből van az érméje, akinek rézből van, akinél a nagyobbik van, aki érméjén a királynő képe van stb, stb. Jó kis játék volt.
Ezeket az órákat láttam, és mindegyik nagyon tetszett, kicsit sajnáltam, hogy nem láthattam többet, de talán majd kerülök még ilyen osztályba.
Mindenesetre már a játék/tanulás mindegyik fázisába beleláttam, az általános iskolával bezárólag. Nyilván, az általános iskolásba jobban, hiszen az a fő cél. Aztán ki tudja, lehet, hogy lesz szerencsém a következő szakaszba is belelátni, s ha így lesz, arról is feltétlen beszámolok. Addig is, úgy döntöttem, nem időrendben fogok haladni, hanem osztályonként. Majd ha ezeket mindet leírtam, akkor állok vissza a történések sorrendjére.
Elsősökről eddig is írtam sokat, hiszen eddig minden héten velük voltam. A következő bejegyzésem mégis velük fog folytatódni, mert itt is eltöltöttem közel három hetet, és sok új tapasztalatot szereztem.
