"Nagyon sok van még, amit el kéne mondanom..."  - hangzik az egyik Tankcsapda dalban, és ez most nálam is így van. Annyi mindenről szeretnék írni. Ezek azok, amiket tapasztalok, látok-hallok az iskolában, de a napi bejegyzésekhez már nem fér. Sokszor örülök, hogy azokat leírom, és nem vagyok lemaradva. :) Most azonban itt az idő. Vágjunk hát bele!

Iskolaújság

Mint minden iskolában, itt is van ilyen. A gimiben, ahol dolgoztam, én kezdeményeztem és vezettem az iskolaújságot, gyűjtöttem magam köré lelkes diákokat, akik írtak bele. Szerettem nagyon ezzel foglalkozni, de sok munkával járt, és így csak kéthavonta jelent meg egy-egy szám. 

Ahogy mondtam, itt is van ilyen, de ezt inkább hírlevélnek monanám, bár "School News"-ként emlegetik. Annál is inkább hírlevél, mert a legnagyobb terjedelem is 4 oldal volt. :) Az idei tanév legelső hírmondója október elején jelent meg. És nagy meglepetésemre én is benne voltam! Két képen is, az egyiken, amikor a mesét olvastam a gyerekeknek, másikon pedig amikor körjátékoztunk. Fantasztikus! Persze több másik kép is volt. :)

Rövid ugyan, de benne van minden, ami lényeges. Ebben a legelső számban a képek mellett benne volt, hogy decemberig mik fognak történni az iskolában, és voltak sporthírek. Szó volt a hiányzásokról is. Ha a tanuló nem hiányzik 7 napnál többet, az teljesen rendben van. Ha 8, 9, 10 vagy 11 napot hiányzik , még az sem óriási nagy baj. Ezen túlmenően már felhívják a figyelmet rá, hogy közel van a határértékhez. Pedig ha százalékban fejezük ki, ekkor 94%-nál járunk, ami nem is tűnik vészesnek. 18 vagy annál több napot hiányzó diák már a "veszélyzónában" van, ami már három és fél hét hiányzást jelent, 90%. A maximálisan hiányozható idő 2 hónap, ami 80%. A hétfőn tartandó gyűléseken mindig elmondják, melyik osztálynál hány százalékos volt a jelenlét, és arra törekednek, hogy 97 fölött tartsák az iskolai átlagot. Ez sikerül is, eddig csak egy pár hét volt, ahol 96 volt. Amennyire tudom, 96 alá nem ment soha. 

Az iskolaév elején tartottak moziestet, ahol azt hiszem, 1 fontot kértek el belépőre. Cserébe pattogatott kukorica és üdítő mellett élvezhették a filmet a gyerekek. a Gru-t nézték meg. Összesen 142 fontot gyűjtöttek, amit az iskola javára fordítanak. 

A második számban, ami november közepén jelent meg, sok olyan hírrel szolgált, ami az iskola dolgozóit érintette. Például, hogy az egyik igazgatóhelyettes hölgy máshol fog ezután dolgozni, de már nem helyettesként, hanem igazgatóként. A helyére érkező hölgyet már volt szerencsém megismerni, nagyon kedves. Azt is megírták, hogy az iskola előtti gyalogos átkelést segítő bácsi visszatért a betegségből, újra munkába állt. Végül, de nem utolsósorban az ötödikesek tanárbácsija is máshol fog tanítani, az ő helyére egy tanárnéni érkezett, aki a tanév végéig lesz az új osztályfőnök.

Éppen a megjelenés napján zajlott az az előadás, amiről írtam is. Ezt egy fiatal pár tartotta a kis kaméleonról szólt, és rajta keresztül az elfogadásról. Ez is belekerült a hírekbe, mint érdekesség. 

Ismét voltak hasznos dátumok, felhívások, és az a nagyszerű hír, hogy elkészült az új biciklitároló.

Hamarosan esedékes lesz egy új kiadás. Még eddig nem volt, folyamatosan figyeltem. Biztosan a félév végét várják vele. Ha kiadják, majd írok arról is. 

Magatartás értékelő tábla

Ez minden osztályban kint van a falon. "Rainbow chart"-nak hívják, mert színes csíkokból áll. Az alap, ahonnan minden nap elején indulnak a diákok, az kék. Mindenkinek itt van egy pici fotója, a nevével együtt. Amennyiben valaki helyes választ ad egy nehezebb kérdésre, jól viselkedik, segíti a többieket, feljebb léphet. Ahányszor ez megtörténik, mindig eggyel feljebb lép. A kék után következik a bronz, ez után az ezüst, és végül az arany. A nap végén ezeken a sávokon állók kapnak a sávnak megfelelő színű matricát. A cél az, természetesen, hogy mindenki az arany színű sávon álljon, és begyűjtsön egy pontot. Akinek már több is van, vagy egy alkalommal valami nagyon szépet/ jót cselekedett, vagy nagyon jó eredményi vannak, az felmehet az igazgatónőhöz, aki kisebb jutalmakkal köszöni meg az eddigi munkát. Ez a kisebb jutalom például egy szép ceruza vagy toll. 

Lefelé is lehet lépni persze. Ha valaki nem figyel, mást csinál, akadályozza a többieket, a tanító néni figyelmezteti, megkéri, hagyja abba. Ha ez nem történik meg, az illető egyet lefelé lép, a zöld sávra. Ez még nem jár semmilyen szankcióval. Amennyiben az a dolog folytatódik, vagy netán valami más is történik, még egyet lép lefelé, a sárga sávra, ez már azt jelenti, hogy az adott óra végéig egy másik osztályban kell lennie. (Annak megállapításáról, hogy melyikben, illetve, hogy mit kell ott csinálnia, nem tudok.) Még eggyel lentebb, a narancssárga sávon pedig már egész nap másik osztályban kell lennie. Ha még ez sem elég, következik a piros sáv, de ez csak szélsőséges esetben. Itt már az igazgatónő is érintett, és a szülőt is felhívják. 

Azokban az osztályokban, ahol jártam, (első, második, harmadik), soha nem volt példa rá, hogy a zöld sávnál lejjebb ment volna valaki, arra viszont nagyon sok példa volt, hogy az ezüst és arany sávokat elérték. Sőt! Múlt héten a másodikosok közül hárman is felmehettek az igazgatónőhöz, aki egy-egy szép ceruzával ajándékozta meg őket. Kis drágák, olyan büszkén mutatták a szerzeményeiket! :)

Olyat is láttam, hogy valaki ezekbe az osztályokba lett küldve a magatartása miatt. Vagy éppen az egy órás szünetben valami történt az udvaron, s a hátralévő időt a teremben töltötte. Ilyenkor mindig elé tesznek papírt -ceruzát, s le kell írnia, mi történt, valamint, hogy mit tesz a csorba kiköszörülése érdekében. 

Környezetismeret

Pár gondolat erejéig írtam már a környezetismereti feladatokról, de most szeretnék részletesebben is szólni róla. 

1. osztály

Az elsősöknek tanmenetük szerint a következőket kell tudni:

Növényvilág: felismerni-megnevezni a leggyakrabban előforduló növényeket; felsorolni a növény részeit; megismerkedni az örörkzöld és lombhullató növény fogalmával

Állatvilág: felsimerni-megnevezni a leggyakrabban előforduló állatokat; megismerkedni a növényevő, húsevő, mindenevő fogalmakkal, illetve megkülönböztetni a halakat, kétéltűeket, hüllőket, madarakat, emlősöket, gerinceseket. 

Az ember: az emberi test részei; érzékszervek.

Környezetünk: megnevezni a négy évszakot; megfigyelni és elmondani az évszakok közti különbségeket; valamint a nappalok-éjszakák hosszának változásának okát; különböző anyagok megismerése.

Földrajz: az Egyesült Királyság országainak és azok fővárosainak nevét felsorolása; közvetlen környezet megismerése.

Ezek közül legtöbbnek láttam a "nyomát" a teremben. Például láttam egy képet, amin az egyik kislány a földön feküdt, és körberakták címkékkel: fej, kar, láb, törzs. :) Illetve tudom, hogy a fejet le is kell tudni rajzolni. 

Az Egyesült Királyság térképe most is kint van a falon, erről már írtam is és képet is raktam fel. Színes papírokból gyúrt gombócokat ragasztgattak az országok területére. 

Az állatvilágról akkor láttam feladatokat, mikor a bálnás olvasmányt tanulták. Két asztalonként különböző "bálnás" feladatlapot töltöttek ki. Az egyiken volt három kép (bálna, hal, tenger), mellé kellett írni a nevét, alá rajzolni egy bálnát, illetve bálnával kapcsolatos szavakat kellett felsorolni, a kezdőbetűjük már meg volt adva . A másikon volt egy hat mondatos szöveg, alatta pedig négy hiányos mondat. A hiányzó szavak fel voltak sorolva, csak a megfelelő helyre kellett őket berakni. A harmadik fajta szintén tartalmazott egy szöveget, de már hosszabbat. Itt is voltak kérdések, de itt már a saját szavaikkal kellett a választ megfogalmazni. Máskor olyat láttam, hogy az állatokat "növényevő", "húsevő", "mindenevő" elnevezésű halmazokba kellett rendezni. 

Az anyagok megismeréséhez remekül csatlakozik a mostanában feldolgozott olvasmány, a Traction Man, ahol is a főhős különböző ruhái különböző anyagokból vannak. Az olvasmányon keresztül megtudhatjuk, melyiket milyen környezetben és milyen célokra érdemes viselni. Ezen kívül, a tanító néni nagyjából mindenféle anyagot behozott, ami szerepelt a történetben, szóval meg is lehet fogni, és így szemléletesebb.

2. osztály

A másodikosok tantervében a következők állnak:

Növényvilág: hogyan fejlődnek a növények? 

Állatvilág: a havas-jeges területeken élő állatok; hogyan lesznek az ebihalakból békák?; mit esznek az állatok? 

Környezetünk: különböző anyagok és az azokból készült dolgok; az iskola tágabb környezete

Földrajz: kontinensek felismerése-megnevezése

A növény fejlődésére ékesebb példa nem is lehetett volna, mint hogy egy - illetve több - jácinthagymát elültettek nagyobb konzerves dobozokba, és figyelték őket. Pár héttel ezelőtt nyíltak ki, és ha már szagoltál jácintot, akkor tudod, micsoda varázslatos illatot árasztanak! Nekem az egyik kedvenc virágom, imádom az illatát! Fantasztikus! Hozzám is került egy! :)

A havas területeken élő állatokról szintén tettem fel képet már, és írtam is azokról a feladatokról. 

A kontinenseket pedig velem együtt tanulmányozták, arra sem tudok jobb példát hozni. :) 

A többiről pedig még nem volt szó, de azok a témák egyébként is a későbbiekre vannak betervezve. 

Arra is többször utaltam, hogy mennyire szimpatikus nekem, hogy az olvasmányokat több irányból is feldolgozzák, hogy minden kapcsolódik mindenhez. Minden szemléltetve van, ha nem élőben, akkor színes képekkel, sok példával, sok úton -módon. 

Ide már csak annyit, hogy mialatt egyszer kint a folyosón dolgoztam a gyerekekkel, az előkészítősök egyik foglalkozásának tanúja is lehettem. Szerintem ez tekinthető környezetismeretnek. 

Az ananászról beszéltek. Először is arról beszélgettek, valaki látott-e ananászt, esetleg evett-e már, vagy ki az, aki vett ilyet (szülővel természetesen :) ). Hol vehetjük meg? Hol tartjuk otthon? Ezek után megvizsgálták a kinézetét: mekkora, milyen a termés, milyenek a levelei, szúrós-e, van-e illata, milyen a tapintása. Következőre megvizsgáltak egy szeletet. Milyen az íze, illata, hogy néz ki? A lehető legtöbb jelzőt összegyűjtötték rá. Biztosan meg is kóstolták, (Nyami!) de én azt már nem láttam. Nekem ez is nagyon tetszett. Szemléletes, ügyes, érdekes. 

Még ez előtt mindenki kapott egy tárgyat, és az volt a feladat, hogy két jelzőt mondjanak róla. Például: rózsaszín, puha labda, vagy kis fekete-fehér kutya. Aki három jelzőt is tudott, az volt a legszuperebb! 

Nos, ennyit gondoltam ebbe a bejegyzésbe.  Ezt a képet pedig a faliújságon láttam. Annak idején hasonlót már raktam ki a napraforgókról. A gyerekek lerajzolták a virágfejeket, a tanító néni lefénymásolta, kivágta őket, s egy csokrot készített belőlük. Nagyon szép! Régebben készítettem a képet, de egyik bejegyzésbe tudtam beleilleszteni. Ide viszont pont jó lesz! ;)

Köszönöm a mai figyelmet!